Tájékoztató

Tisztelt Szülők, Tisztelt Tagok és Érintettek!

Az utóbbi napokban, szóbeszédek, rémhírek láttak napvilágot különböző hírportálokon minden alapot nélkülöző, tények ismerete nélkül- nagy része információ hiánya miatt, de sajnos nem kis része csupán irigység és rosszindulat által vezérelve- hogy szükségét látom tájékoztatni az érintetteket.

            Az uszoda esetleges bezárásával kapcsolatban jelenleg nem rendelkezünk hivatalos információval. A Vasivíz Zrt. vezetése biztosított minket, hogy a bezárás előtt, időben, írásban értesíti egyesületünket és minden érintett szervezetet.

Ahogy az a 2015.október 13-i szülőértekezleten is elhangzott, bármely konkrét információval rendelkezem, azt haladéktalanul megosztom a tagsággal és a T. Szülőkkel.                             Az egyesület tagságának az átmeneti időszakban is biztosítani fogjuk az edzés lehetőségét. A Vasivíz Zrt. Vezetősége, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, dr. Puskás Tivadar Polgármester Úr, Illés Károly, Molnár Miklós és Koczka Tibor Alpolgármester Urak az egyesület küldötteivel közösen mindent megtesznek azért, hogy megtaláljuk a lehető legjobb megoldást és a lehető legkisebb érdeksérelem mellett tudjuk áthidalni az érintett időszakot. Természetesen mindenről részletesen tájékoztatni fogjuk a szülőket és sportolókat. Egyesületünk edzőivel azon dolgozunk, hogy a sportolók minél kisebb hátrányt szenvedjenek és a szakmai minimumot is teljesíteni tudjuk.

            Gyöngyösi András távozásával kapcsolatban a következőket tudom elmondani.

Gyöngyösi Andrást nem tisztem minősíteni, minősítették tettei. 2015. Október 09-én péntek délután 16.38-kor minden előzmény nélkül egy e-mailben közölte felmondását Budapestről. Tette ezt úgy, hogy a korábban általa kiválasztott és általa edzett csapatokat magára hagyta. A másnap Szegedre, bajnoki mérkőzésre induló csapatai kíséretéről éppúgy nem gondoskodott, mint ahogy arról sem, hogy ki üljön a kispadon, Szegeden. Albérletét és kollégáit is minden szó nélkül hátrahagyta. A fenti magatartás a magyar vízilabda eddigi történetében példátlan. Gyöngyösi úgy távozott Szombathelyről, mint ahogy tette ezt kivétel nélkül bármely más egyesületnél ahol eddig dolgozott, a Ferencvárostól Szegedig, Debrecenen át a berlini Spandauig. Hibáztam, amikor leszerződtettem pontosan úgy, mint az összes egyesületi vezető, aki eddig őt edzőként alkalmazta. Gyöngyösi kijelentése miszerint ő csinált vízilabdát Szombathelyen, sértő és határozottan visszautasítom. Sértő minden edző számára, aki eddig itt dolgozott, vagy csak a kezdeteknél segítette munkánkat. Dr Faragó Tamástól, Dr. Vincze Balázstól kezdve Kis Istvánon át napjainkig mindenki hozzátette a magáét és lendítette egyre előbbre és magasabbra egyesületünket. Kijelentése különösen sértő és bántó azoknak a szakembereknek, akik hosszú éveken át csendben szótlanul, kellő alázattal viszont annál hasznosabban vették ki részüket sportolóink mindennapi képzéséből, mint pl.Stojadinov Nikola és a többi edzőnk, akik jelenleg is csapataink mellett dolgoznak. Persze nem vitatom, Gyöngyösi András is hozzátette a magáét, de ez nem dicsőség ugyanis ezért szerződtettük, mint munkavállalót, ezért kapta a fizetését, ez nem külön érdem, ez természetes ma Magyarországon minden munkavállalónak, légyen az edző vagy esztergályos!! Elfogadja a feltételeket és tudomásul veszi a munka törvénykönyv vonatkozó jogszabályait!! Sajnos hibát követtem el mikor nem hallgattam a figyelmeztetésekre vele kapcsolatban és nem léptem fel vele szemben kellő eréllyel mikor többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó, egy írásos éves szakmai koncepciót letenni az asztalra, hogy tervezni tudjuk a bajnoki évadot. Annak viszont kimondottan örülök, hogy nem engedtem az ő általa annyira vágyott Debreceni modellt megvalósítani. Az az egyesület ma már felszámolás alatt van. Ezt a debreceni modellt valóban nem engedtem megvalósítani ezt vállalom. Részemről ennyit kívántam Gyöngyösi Andrásról mondani, nem kívánok a jövőben vele foglalkozni, lezártnak tekintem ezt a korszakot. Gyöngyösi Andrásnak sok sikert kívánok a jövőben nevelje gyermekeit és lelje örömét családjában.

A tapasztalatokat levontam és tanultam esetéből.

Előre kell tekinteni, építeni a jövőt és ennek tükrében szeretném tájékoztatni a T. Szülőket és sportolókat, hogy a volt vezetőedző távozása után hosszú és részletes tárgyalások után a mai napon megegyeztem az Új szakmai vezetővel.

 2015.november 02-tól hosszú távú megegyezésünk alapján Stojadinov Nikola fogja irányítani egyesületünk szakmai munkáját. Feladatai közé tartozik az edzői gárda kiválasztása, irányítása és az éves szakmai program összeállítása. Munkájához sok sikert kívánok, tudom és hiszem, hogy az Ő vezetésével stabil jó szakmai gárda, kiváló légkörben fogja irányítani egyesületünket a legjobbak közé a legmagasabbra. Kérem bizalmukat, egyúttal kérem a szülők és sportolók támogatását.

A Fedett Uszoda fejlesztése és bővítése kapcsán a következőket szeretném elmondani.

2012-től munkatársaimmal a Vasivíz Zrt. vezérkarával és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatával közösen időt, energiát nem kímélve sok- sok munka árán elkészítettünk egy pályázatot a Szombathelyi Uszoda bővítése felújítása és Vízilabda akadémia kialakítása címen. Ezt a pályázatot az un. Tao törvény vonatkozó jogszabályának irányelvei alapján az Aligátor Utánpótlás Vízilabda Egyesület nyújtotta be a Magyar Vízilabda Szövetség felé 2013.április 30-án. Pályázatunkat a Magyar Vízilabda Szövetség és az illetékes minisztériumok megalapozottnak tekintették és elfogadó határozatot állítottak ki. Pontosabban sikeres lett a pályázatunk és lehetőségünk nyílt az un. Tao források gyűjtésére. Ezt az idei évben sikerült teljes mértékben összegyűjtenünk természetesen nagyon komoly önkormányzati segítséggel. Pályázatunkhoz az önerőt Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja számunkra. Minden lehetőség adott, hogy megvalósítsuk korszerű uszodánkat.

Nagyon fontosnak tartom a következőket tisztázni. A jelenlegi fedett uszoda 1981-ben került átadásra, lassan 35 éves. Az akkor korszerű uszoda habár még ma is kívülről jó állapotú, de már korszerűtlen és működtetése gazdaságtalan, hatalmas költséggel jár. A 24. órában vagyunk, mert gépparkja elöregedett és félő hogy előbb utóbb bezárásra kerül. A Magyar Vízilabda Szövetség, a Vasivíz Zrt. és Szombathely Városa is minden támogatást megad, hogy az uszodát sikeresen felújítsuk és kialakítsuk új otthonunkat. Városunk vezetése, Polgármester Úr, Molnár Miklós, Illés Károly, Koczka Tibor Alpolgármester Urak a Magyar Vízilabda Szövetség vezetésével karöltve eddig is és ezután is minden erejükkel, helyenként még a lehetetlent is megpróbálva segítették és segítik munkánkat a jövőben is! Lehetséges, hogy esetleg kisebb áldozatot kell, hozzon tagságunk egy rövid időre, de azt gondolom, nem lehet kérdés senkinek sem, hogy esetleg egy két hónap kényelmetlenség megéri! Meggyőződésem, amennyiben megvalósul a beruházás az új uszodában minden lehetőség adott lesz a minőségi munkára és végre elérhetjük azt, hogy nem csak este, két és fél órába besűrítve kelljen edzenünk négy-öt korosztályt, hanem egész nap mindenki, számára a legalkalmasabb időpontban az edzők beosztása szerint edzhet. A legoptimálisabb terhelést kaphatják sportolóink és készülhetnek a bajnoki fordulókra. Tudom és elfogadom, hogy lehet egy két hónap kényelmetlen számunkra, de ha ezt most nem tesszük, meg azt kockáztatjuk, hogy nem lesz, uszodánk ahol edzhetnénk. Bár sokan féltik egyesületünket hogy ez nem jó Nekünk, de kérem, higgyék el, merjünk nagyot álmodni!! Itt most egy pár gondolat erejéig visszakanyarodnék a gyökerekhez és elmesélnék egy történetet a helyi vízilabda őskorából.

Én a 1980-as években úsztam itt Szombathelyen, aztán bevonultam katonának ide Szombathelyre ahol milyen véletlen Kürti Gergely hadnagy lett az egyik parancsnokom, aki fiatal hadnagyként elit alakulatunk (felderítő zászlóalj) úszó edzője is volt. Én, mint úszó bekerültem a csapatba és attól kezdve minden nap du 16-20-ig edzésre jártunk a fedett uszodába és készültünk az országos hadseregbajnokságra. Bár Gergely gyilkos edző volt, aminek akkor és abban a pillanatban nem nagyon örültünk. Persze miután meg voltam fenyítve igazság szerint fél évig nem léphettem volna ki a laktanyából, de a sport az más meg az alakulat érdeke, Gergely elintézte, egy éven keresztül szinte minden nap ott lehettem edzésen és csak este 22.00-ra kellett bemennünk.  Aztán abban az időben elkezdtünk szombat délelőttönként vízilabdázni. Már rég leszereltem, de a vízilabda maradt Gergellyel, mígnem egyik napról a másikra betiltották- máig sem tudom miért- a vízilabdát. Aztán eltelt jó pár év talán tíznél is több mikor újra visszakerültem Szombathelyre. Hiányzott a vízilabda és ma már nem tudom miért, de egyre inkább szerettem volna valamit tenni a vízilabda érdekében. Felhívtam telefonon az akkori uszodavezetőt, bemutatkoztam és kértem tőle egy személyes találkozásra lehetőséget úgy, ahogy illik. Azonnal megkérdezte, hogy milyen ügyben zavarnám személyesen, mert az ideje drága. Lelkesen közöltem vele, hogy vízilabdázni szeretnék újra szombathelyen és ezért bátorkodom zavarni. Be sem tudtam fejezni mire közölte Juhász Úr Önnek felesleges bejönni Hozzám, mert itt nem volt vízilabda és soha nem is lesz. Köpni, nyelni nem tudtam hirtelen aztán a kedves sokak által „szeretet” stílusomban közöltem Vele Tisztelt XY Úr (a neve nem lényeges) a három állításából egy igaz, tényleg fölösleges Önnel beszélnem viszont a többiben nagyot téved, mert itt volt is és lesz is vízilabda erről biztosíthatom. Pár nap múlva összehozott a sors egy lelkes fiatal kezdő orvossal, aki a zene mellett a vízilabda szerelmese volt, és ha lehet egyáltalán legalább akkora, ha nem nagyobb tűz égett a szemében, mint nekem, őt úgy hívják Dr. Tímár Péter.  Elkezdtünk együtt álmodozni, amit hamar tettek követtek, mert már tőlem függetlenül ő is szervezkedett. Napok alatt összeültünk és soha nem felejtem, azt hiszem ma Africa Cafénak hívják a helyet, egy A5-ös papíron vagy 10-en megalapítottuk az egyesületünket a női szekciót egy főiskolás dunaújvárosi lány képviselte aztán a helyiek, Hetényi Norbi, Bánfi Péter, Bánfi András a Birkás testvérek a doki a doki testvéri és én. Nem volt vízfelület, gittegylet voltunk, nem volt uszoda csak a hitünk úgy indultunk, mint ahogy Martin Luther King 1963.augusztus 28-i híres beszédét kezdte: „Van egy álmom” ez volt a kilencvenes évek vége és hol tartunk ma?

Meggyőződésem, hogy az uszoda fejlesztésén és felújításán keresztül egyetlen út áll előttünk a felemelkedésre. Csakis így tudjuk hosszútávra megalapozni a Szombathelyi vízilabdát. Mindaddig, amíg bírom a Magyar Vízilabda Szövetség, Szombathely Megyei Jogú Város és nem utolsó sorban családom és életem párja bizalmát és támogatását senki és semmi nem tántoríthat el céljaim elérésétől. mert hiszem, hogy ez szolgálja hosszútávon a szombathelyi vízilabda céljait. Lehetőségünk van, hogy történelmet írjunk és kivegyük részünket szűkebb hazánk Szombathely gazdagodásából és szépítéséből, hogy pár év múlva elmondhassuk mi megtettük a magunkét. Én büszke vagyok Rá, hogy ennek részese lehetek, és kérem, mindenki próbáljon meg így tekinteni erre a feladatra, mert minden tag odatette a tégláját. Legyen büszke rá minden sportolónk, hogy igen én megtettem nem csak beszélek, mert ettől szépül és ettől lesz élhető és a miénk, ha így állunk hozzá. Hadd idézzem John F. Kennedyt, „Ne azt kérdezd mit tehet érted a hazád, hanem, hogy mit tehetsz te a hazádért”  

Kérem a T. Szülőket és Tagokat, próbáljanak meg ennek szellemében hozzáállni az uszoda fejlesztéséhez és akkor az a kis áldozat, amit tesznek nem lesz hiábavaló.

És ha az előbb az alakulásunkról írva egy idézettel kezdtem „Van egy álmom” már csak egy nagyon kevés választ el minket attól, hogy Petőfi Sándor soraival adhassuk át az új megszépült uszodánkat „Anyám az álmok nem hazudnak” 

Köszönöm, hogy kissé hosszúra sikeredett soraimat elolvassák, de ennyivel tartozom a tagságnak és nem utolsó sorban saját magamnak.

Ui. Szeretnék még egy tévhitet eloszlatni. A vízilabdát nem a fiam miatt csinálom, persze büszke vagyok Rá, hogy így vízilabdázik, de legalább annyira büszke vagyok lányaimra, akik szintén itt vízilabdáztak és nem hagyhatom ki a legkisebb fiamat, aki szintén itt vízilabdázik. Ha a jóisten kegyelméből erőm engedi, elnökként én szeretném még az unokáimat is itt látni, vízilabdázni, mert jó látni a Gegét, Hagymát, Sulycit, Borsit, Sinkókat, Borost, a mi kis Varga Vikinket és minden gyereket, aki nálunk játszik, vagy játszott, mert ez egy nagyon nagyon jó csapat egy nagy család és én megtiszteltetésnek veszem, hogy ide tartozhatok.

Köszönettel és tisztelettel:

                                                                       Juhász Tibor sk.

                                                                                  Elnök