Amerikai kaland után - Bajnoki cím előtt?
Az Aligátor Utánpótlás Vízilabda Sportegyesület tehetséges korosztályos válogatott játékosa, Juhász Máté nyáron Amerikában vízilabdázott, ám azóta már minden idegszálával az OB II-ben remeklő vasi klubra összpontosít. Hogy mennyire így van, bizonyítja, hogy a Sopron ellen öt, a Pápa ellen három, a Fehérvárral szemben két, a Pécs ellen négy gólt dobott.
- A nálunk dolgozó edző, Póka Sándor segítségével kerültem ki nyáron Kaliforniába, a Los Angelestől 50kilométerre fekvő Chino Hills városába – mondta az 1998-as születésű Juhász Máté, aki hat éves korában kezdett el úszni. – A helyi középiskolai csapatban vízilabdáztam, nem egyedüli magyar voltam, rajtam kívül még öt honfitársam volt a csapattársam. Családoknál voltunk elszállásolva, nekem nem kellett iskolába járnom, pénteken-szombaton-vasárnap két-három meccset játszottunk, hétfő pihenőnap volt, kedden, szerdán, csütörtökön pedig délelőtt és délután is volt edzésünk. Négy nagyobb tornán indultunk el, kettőt megnyertünk, egyen másodikak lettünk, sajnos a világ legnagyobb létszámú vízilabda-rendezvényén, a junior olimpián nem sikerült fellépnünk a dobogóra. Ami a kinti és a magyar vízilabda közötti különbséget illeti, idehaza egyénileg és játékintelligenciában is jobbak a játékosok, Amerikában viszont csapatként nagyon erősek. Természetesen nem bántam meg az Egyesült Államokban eltöltött két hónapot, persze azt sajnálom kicsit, hogy lemaradtam a szombathelyi U18-as nemzetközi tornáról. A kinti meccseken egyetemi edzők figyeltek, több helyről is kaptam meghívót. Szeretnék előbb-utóbb amerikai egyetemre járni és mellett vízilabdázni, hogy pontosan mikor, azt még nem tudom.
- Ami az AVUS-t illeti, nem nagyképűségből mondom, de az eddigi négy meccsen toronymagasan és magabiztosan győztünk, az alapszakasz-elsőség szerintem meglesz, és remélem utána is sikerrel vesszük a rájátszást és egy szinttel feljebb lépünk – folytatta Juhász. - Hihetetlen keményen edzünk, ennek máris látszik az eredménye. Nagyon jó a hangulat a csapaton belül, az idősebb játékosok segítenek bennünk, fiatalokat, abszolút egyenrangúként tekintenek ránk. Jómagam kapás szélen, kapás hátsón játszok, de olykor rosszkézen is. Erősségem, hogy fürge, gyors és szemfüles vagyok. Édesapám, Juhász Tibor anno úszott és vízilabdázott, olykor ellát tanácsokkal, de inkább azt súlykolja belém, hogy minden edzésen keményen dolgozzak, ez az alapja mindennek. Ami az utánpótlás- válogatottat illeti, jövőre világbajnokságon szerepel az 1998-as korosztály, ám könnyen lehet, hogy akkor én ismét kint leszek az egyetemen – ugyanis jövőre is szeretnék pár hónapot az USÁ-ban eltölteni. Ettől függetlenül óriási megtiszteltetés, hogy számoltak és remélhetőleg számolnak velem. Korábban két tornán már voltam válogatott – azért edzek és hajtok, hogy ismét meghívjanak.