Az Ekler család négy gyermekéből hárman élsportolók – Luca paraatlétikai világ- és Európa-bajnok, Bendegúz és Zsombor az AVUS OB I.-es vízilabdacsapatának tagja - olvasható a vaol.hu oldalon. A nyolcéves Botond is bátyjai nyomdokán halad, ő is pólózik. Nem olyan régen csak elvétve lehetett összelogisztikázni olyan időpontot, amikor a szülőkkel is mindannyian együtt lehetnek. Most, a koronavírus-járvány megtette a magáét, családi házukban együtt töltik a napokat – és közben próbálnak edzésben maradni.

Luca a veszélyhelyzet március 11-ei kihirdetése és az egyetemistákra vonatkozó határozat után hazajött a Testnevelési Egyetemről, online folytatja tanulmányait. És itthon is igyekszik folytatni a felkészülését annak ellenére, hogy az olimpiához hasonlóan a tokiói paralimpiát is a jövő évre halasztották.

– Eddig szerencsésen alakultak a dolgaim, hiszen addig, amíg a Sugár úti pálya nyitva van, zavartalanul tudok edzeni. Még tudom tartani az edzéstervekben előírtakat, de ha úgy adódik, majd módosítunk rajta – árulta el Luca, aki két számban, távolugrásban és 100 méteres síkfutásban is kvótát szerzett a paralimpiára. – Egy kicsit persze csalódott vagyok, hiszen már nagyon sok munkám van a felkészülésben, de el kell fogadni, hogy a biztonság érdekében a halasztás volt a legjobb döntés. És most a feltételek sem hasonlóak a sportolók között, nem mindenki tud ugyanúgy edzeni, mint korábban. Igyekszem pozitívan hozzáállni a dolgokhoz; jól is jöhet a pluszidő, hogy még jobban felkészülhessünk. Már korábban is úgy egyeztünk meg Szabó Lászlóval, a paralimpiai bizottság elnökével, hogy halasztás esetén is tartjuk magunkat a felkészüléshez. Ugyanúgy mindennap edzek, nem is tudom elképzelni a napjaimat anélkül. Most persze kreatívnak kell lenni, és abból gazdálkodni, amilyen lehetőségeink vannak. Felállítottam egy konditermet a kertben, ott letudom a súlyemelést, a medicinlabdázásban a tesók segítenek. A nevelőedzőm, Lengyák Gyuri bácsi jóvoltából vannak itthon gátak és koordinációs létra, volt, hogy a fiúkkal együtt edzettünk. Édesapám tollaslabdapályát alakított ki, van kosárpalánkunk, kapuk is – ha nem is feltétlenül a kedvenc sportjaink, de mindig van mód a mozgásra. Segítünk egymásnak, a legkisebb testvérünkkel, Botival mi is együtt csináljuk a feladatokat, amelyeket az edzőjétől kapott.

A két nagyfiú, Bendegúz és Zsombor délelőtt online iskolában vannak, illetve az internet segítségével tanulnak – mindketten a Nagy Lajos Gimnázium diákjai.

- Nyolc órakor kelek, utána az internet segítségével tanulok - mondta a Nagy Lajos Gimnáziumba járó Ekler Bendegúz. – Hétfőn volt az első online órám, ahol a tanár már élőben bekapcsolódott az oktatásba. Eleinte furcsa volt egyedül tanulni, de most már kezdem megszokni és a tanárok is egyre jobban belerázódnak ebbe a szokatlan helyzetbe. Az idén érettségizem, szóval van mit tanulnom. Szüleink egyébként rendszeresen inspirálnak, ösztökélnek bennünk. Délután szoktam edzeni, először nyújtok, majd a hasizmon, hátizmon, karom erősítem, emellett fekvőtámaszokat nyomok és mivel egy tanárismerősünktől kaptunk medicinlabdát, azt is használom. Körülbelül másfél óráig tréningezek naponta. Luca a Sugár úti atlétikai pályán edz és korábban én is mindig vele tartottam, vele együtt futottam a köröket. De volt, hogy vele együtt lépcsőztem a Jókai parkban. Aztán itt van a legkisebb testvérünk, Boti is, aki szintén az AVUS-ban vízilabdázik. Gyakran beállunk mellé, segítünk neki, mi is vele együtt csináljuk a számára előírt gyakorlatokat. Amíg jó idő volt, az udvaron közösen szoktunk négyen tollaslabdázni, kosárlabdázni, és volt, hogy családostól kirándultunk egyet Zalabérre. Aztán sorozatokat, filmeket nézek – igyekszem elfoglalni magam. De nem egyszerű a mostani helyzet, hiszen nagy a mozgásigényem - amíg ment a bajnokságban, naponta kétszer edzettünk. Most pedig mindannyian külön készülünk - saját felelősségünk és érdekünk, hogy ne eresszünk le. OB I-es csapatunk Tóth Enikő erőnléti edzőnk által küldött egyéni edzésterv alapján készül. Ráadásul az utóbbi időben jól szerepeltünk a bajnokságban, ezért számunkra különösen rosszul jött a szünet. Mindenesetre abban a formában tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk – és persze lesz folytatás - akkor jó esélyünk lesz a bentmaradásra.

– A délelőtt nagy része tanulással telik. Ebéd után van egy kis szabad program, utána jöhet az edzés – mondta a 10. osztályos Zsombor. – A testsúlyomnak megfelelő edzésprogramot kapok az AVUS-tól, kondizok és koordinációs gyakorlatokat végzek. Amikor jobb idő volt, Lucával én is eljártam futni. Szerencsére kertes házban lakunk, tudunk az udvaron mozogni, sportolni – de tény, hogy a víz nagyon hiányzik. Nekem különösen rosszkor jött a szünet, hiszen többször is szerepet kaptam a felnőttcsapatban, az ifjúságiaknál és a serdülőknél jól megy a játék, és meghívót kaptam az U18-as válogatottba. Szóval mondhatjuk, hogy ment a szekér. Ha majd folytatódnak a bajnokságok, biztosan nehéz lesz újra belelendülni. Ugyanakkor amit megtanult az ember a vízilabdában, azt nem felejti el – onnan akarom folytatni, ahol abbahagytam.