Mint arról az elmúlt héten folyamatosan beszámoltunk, a Kutasi Rómeó-Ács Tímea vezette AVUS bronzérmet szerzett az olaszországi Lignanóban rendezett HaBaWaBa nemzetközi utánpótlás vízilabda-fesztiválon. A vasiak nem csak a harmadik helyükre lehetnek büszkék, hanem arra is, hogy a magyar együttesek között a legelőkelőbb pozícióban végeztek.

- Az első, Marseille elleni mérkőzésen kikaptunk, de csak ott, kint értesültünk arról, hogy a center öt másodpercnél többet nem tartózkodhat pozíciójában – mondta Kutasi Rómeó. – Mivel a mi taktikánkban fontos szerep jut a centernek, így taktikát kellett változtatni. Aki már dolgozott gyerekekkek tudja, hetek, hónapok kellenek mire egy új taktikát tökéletesen begyakorolunk. Erre most nem volt idő, improvizálni kellett – hihetetlen, amit a srácok nyújtottak. Több meccsen is elképesztő teljesítménnyel rukkoltak elő, így például az YBL 3-2-re vezetett ellenünk, de négy másodperccel a lefújás előtt egyenlítettünk, majd büntetőkkel nyertünk. Érdekes, hogy az egyik legsimább meccset viszont a 16 közé jutásért játszottuk, ahol 8-1-re győztünk a SATA ellen. De említhetnén a négy közé jutásért vívott, Pan Orca elleni meccset, ahol 1-3-ról fordítottunk, és 4-3-ra nyertünk. Pedig nagyon erős mezőnyben szerepeltünk, a magyar csapatok közül kint volt például az FTC, a Szolnok, a Debrecen, a KSI és a Szeged is. Egyénileg senkit sem emelnék ki, mindenki hozzátette a maga részét a sikerhez. Valamennyi játékos fantasztikus teljesítményt nyújtott, valamennyien a szív bajnokai voltak. Mert a 32 közé jutást még a taktika hozta, onnanól viszont a szív diadala volt valamennyi siker. Roppant fáradtak voltak a fiúk, amikor rájuk, a szemükbe néztem, nem is a testüket láttam, hanem a szívüket. S ez a sok pici szív egyszerre dobbant. Hiába voltak náluk fizikálisan erősebb, másfél-két fejjel magasabb ellenfelek, nem ismertek lehetetlent, ebben talán szerepet játszottak a motivációs beszélgetések is. Amikor a 16-ba bejutottunk, azt mondtam a fiúknak: nálam már Ti vagytok a győztesek. Felejthetetlen élmény volt számomra is a torna, olyan, amelyet játékosként sem sűrűn éltem át.